Passzív házak
Az energiaárak folyamatos emelkedésének és a földön rendelkezésre álló készletek apadásának következtében az elkövetkező években az építészet gyökeresen más irányba fordulhat. A minél nagyobb, különlegesebb és látványosabb épületeket néhány éven belül felválthatják a korszerű, energia-és környezettudatos épületek. Könnyedén megjósolható tehát, hogy a jövőben az épületek értékét az elhelyezkedésükön túl az energiaszintjük határozza majd meg: az energiaárak változásából adódóan a korszerűtlen épületek fenntartása egyre nagyobb erőfeszítést igényel majd, így idővel az értékesítésük is nehézkes és időigényes lehet. Ezzel ellentétben azonban keresettebbé válhatnak az alacsony üzemeltetési költségű, korszerű ingatlanok.
Azok az épületeket, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet energiatakarékos épületekre alkalmazott hivatalos minősítési előírásainak, passzív házaknak minősülnek. Az épületek típusára vonatozóan nincs semmilyen kikötés: lakóházak mellett irodaépületekre, iskolákra és akár felújított épületekre is egyaránt alkalmazható.
Külső szerkezet – a termikus burok
A passzívházak nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert: kiemelkedően hatékony hőszigetelésüknek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével, kellemes hőérzetet biztosítva. Az ideális hőmérsékletet legfőképp napsugárzás, hőszivattyúk, továbbá az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kibocsájtott hő fedezik. A termelt hőmennyiség az épületet körülvevő termikus burok révén marad a falakon belül, így egy passzívház fűtési hőenergia szükséglete éves szinten max. 15 kWh négyzetméterenként.
Passzívház számokban
Egy passzívház összesített energiafelhasználása (primerenergia-mutató), mely a fűtési energián kívül magában foglalja a hűtést, a használati meleg víz készítését, a műszaki berendezések használatát, a világítást, az ellenőrzött szellőztetés üzemeltetését és az épület használatával járó egyéb primer energiafelhasználást, nem lehet több mint 120 kWh/m2 év.
Éves energiaköltség: 1-2 Euro/m2.
A passzívházak a jövőbe tekintenek, értékállóak. 2020-tól az Európai uniós elvárásoknak megfelelően minden új épületnek teljesíteni kell a passzívház normákat. Tulajdonképpen azok a házak, amelyek energetikailag gyengébbek, nemcsak egy korszerűtlenebb technikát képviselnek, hanem a jövőben nehezebben is lesznek értékesíthetőbbek.
A passzívház rendszere
Egy hagyományos építésű ház folyamatos fűtést/hűtést igényel, mert a hőt elveszíti a nyílászárókon és az épületszerkezeten keresztül. A passzívházak képesek a legkevesebb energiát is megtartani a hőhídmentes és légtömör termikus burok kialakításával.
A termikus burok megvalósításához elengedhetetlen egy, a megszokottnál jobb hőszigetelő képességű házszerkezet, a megszokottnál jobb hőszigetelő nyílászárók és a friss levegőt biztosító gépészet.
Passzív épületek fűtése, hűtése:
A legfőbb energiaforrások a szoláris nyereség, a bent élők által leadott hő, valamint a gépek által termelt “hulladékhő”. A beáramló napfény által közvetített hő a megfelelő méretű és tájolású nyílászáróknak köszönhetően energianyereséget biztosít. Nyáron gondoskodni kell a megfelelő árnyékolásról, hogy a ház ne melegedjen fel túlságosan. A -10 foknál hidegebb időben szükség van kiegészítő fűtésre a komfortos 20-22 fok eléréséhez. Ez lehet megújuló, illetve nem megújuló energiaforrás is, egyéni igényektől függően.
Talajhőcserélő:
Pincemélységben, azaz 12-15 fokos hőmérsékletű talajban érkezik a levegő az épületbe, télen előmelegítve, nyáron előhűtve. A hőcserélő képes pl. -10 fokos levegőből, +5 fokos levegőt, illetve 35 fokos levegőből, 20 fokos levegőt előállítani.
Hővisszanyerős szellőztető rendszer:
Az elhasznált, szoba hőmérsékletű levegő kifelé haladva átadja hőjét a befelé áramló tiszta levegőnek. A folyamat közben a kettő nem keveredik.
Ökológia
A passzívház építés folyamata környezetbarát, hiszen a megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel, minimális az építési hulladék, valamint a hagyományos építkezésekhez képest kevesebb a felhasznált víz és energia mennyisége.
A passzívházak energiaszükséglete rendkívül alacsony, ezért jelentősen csökkenti a környezetre ható terhelést, a teljes használati életciklus alatt legalább 90%-al csökkenti az energiaforrások felhasználását.
A passzívház építésű házak kiadásai gyakorlatilag nullára redukálhatóak, valamint környezetvédelmi szempontból rendkívül hatékony energiatakarékossági forma.
EU előírások 2020-tól:
Az Európai Unió döntése értelmében 2020-tól minden új építésű házat kötelező a passzívház technológiával megépíteni, hogy az épületek energiafelhasználását minimalizálni lehessen.
A határozat szerint ez az energiaszabvány 2018-tól a közszférában, 2020-tól pedig a magánszférában épülő, új építményekre lesz érvényes.
Konklúzió:
Egy ma megépülő passzívház még 2020-ban is értékálló lesz, ugyanakkor ez nem mondható el, egy hagyományosan kivitelezett épületről, melynek értéke valószínűleg drasztikusan csökkenni fog.